Polina Irine Kuznetsov

Név: Polina Kuznetsov
Becenév: Polli
Kor:18
Csoport: tánc szak
Egyéni titulus: dirty dancer
Foglalkozás: titokban táncol az egyik közeli bárban

~ • ~

Jellem:
Szépen magához csalogat, elhiteti veled, hogy számítasz neki, kikéri a véleményed, megosztja legféltettebb titkait. Mindezt miért ? Hogy aztán felhasználjon téged és elvegye a lelked. Nagyon jól játssza a szerepét és még a legtapasztaltabbaknak sem tűnik fel, hogy pontosan kivel is van dolguk. Egy percig se hidd el amit mond. Átver, beköp és megöl. Lobbanékony természet, amihez mások szerencséjére az is párosult, hogy ugyan is könnyen le is tudja hűteni magát, ezért is kezel remekül szinte minden helyzetet. Utál szabályok szerint élni, mindig azt teszi, amit ő akar, ezért is keveredik folyton bajba. Nem tűri, ha bárki korlátozza a személyes szabadságát. . Nem nagyon hisz a szerelemben és egyéb katasztrofális dolgokban, többnyire mindenkibe szerelmes tud lenni, de csak egy éjszakára.Nagyon makacs, nem hallgat másokra és utálja beismerni, ha tévedett, legtöbbször egyébként nem is teszi. Céltudatos, pontosan tudja mit akar és akkor sem adja fel, ha már kilátástalan a helyzete. Cinikussága és szarkazmusa miatt, sokan tapintatlannak és bunkónak gondolják. A táncban a legkegyetlenebb és ha azt látja, hogy valaki félvállról veszi akkor brutálmódon kiosztja.
Kinézet:
Körülbelül 172 cm magas . Bőre kellemes fényű , selymes tapintású.Emellett karcsú, nőies, kecses alakkal áldotta meg az ég, amit sportolással szép izmossá gyúrt. Járása puha, nesztelen, minden mozdulata valami fenséges vadságról árulkodik, ami nem megjátszott, belülről jön. Hosszú combjai, dús keblei, vékony dereka, összességében feszes teste vonzza a férfi tekinteteket, akárcsak ördögien bájos arca, amiről csak úgy süt a ravaszság.Hatalmas égszínkék szemeit anyjától örökölte, szereti kihangsúlyozni különféle szemfestékekkel. Hosszú vörös haját szereti szabadon hagyni, szinte csak sportoláshoz köti össze.Ruházata elég változatos, de mindig felfedezhető benne a nőiesség. Imádja hangsúlyozni nőiességét, feszes combjait. Sohasem viszi túlzásba, hogy öltözéke már közönséges legyen.

~ • ~

Történelem vagy Hozzászólás:



- Most felhajtom a jobb ingujjadat. Elszorítok egy vénát – teljes mértékben a tudatában vagyok annak, hogy legújabb áldozatom már képtelen arra, hogy kövesse az eseményeket. Lovaglóülésben helyezkedek el rajta, a két térdemmel a derekát szorítom és szépen mesélem neki, hogy mi történik vele. A helyszín egy szürke furgon, ami feltehetőleg azé a férfié, akit megigéztem, hogy segítsen beemelni Lucas testét a kocsi hátsó részébe. Akkor már a harmincéves rendőrtiszt, teljes mértékben ki volt ütve. Lehet, hogy nem a legjobb ötleteim közé tartozik egy rendőr megölése, de annyira édesen mosolygott rám a bárban, hogy egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne csábítsam el egy utolsó, végzetes éjszakára.
- Egy kis időre hagylak pihenni – suttogom a fülébe – Később még lesz időnk szórakozni – kacsintok rá, de ezt ő már nem tudja felfogni. Különleges módon akarom megölni. Mert ő megérdemli. Ugyanis nem a bárban találkoztunk először. Három héttel ezelőtt összefutottunk egy helyi supermarketben, ahol ő is az utolsó darab sertéslapockára pályázott, akárcsak én. Hát nem romantikus ? Volt annyira gentleman, hogy átadja nekem a jó kis véres húst, hogy aztán egy vacsorára meghívhasson. Természetesen elfogadtam és egy igazán jót ettünk másnap este egy drága étteremben. Több üzenetet is hagyott a rögzítőmön, de én csak minden hatodikra válaszoltam, majd több találka után eljutottunk a mai estéig.

A furgont elvezettetem egy régi öreg házba, amelyet még hatvan évvel ezelőtt a szüleim gyakran kibéreltek, hogy itt töltsük a nyarakat. Mert nem Mystic Fallsban születtem, csupán valamiért nagyon szerette a család ezt a várost. Ezért is költöztem ide pár hónapja, az emlékek és egy kis nosztalgia miatt.
Tökéletesen ki van alakítva az egyik földszinti szoba, arra, hogy az ember a lehető legkülönbözőbb módon tudja kínozni a másikat. Lucast egy műtőasztalra fektetem és kisöpröm az arcából, az oda hulló sötétszőke tincseket. Szemügyre veszem minden egyes porcikáját. Markáns arcvonásait, végigsimítok az álla vonalán, majd az ujjaim megállnak az ajkainál.
Elmosolyodok, amikor látom, hogy a szemhéja egy picit megemelkedik. Ezek szerint újból észhez tért.
- Tudod mi következik most ? - kérdezem tőle gyengéd hangon. Beszélni nem tud már, így egy apró fejrázással jelzi, hogy nem. A szemében már nem látom azt a riadtságot, ami akkor villant fel, amikor a bár vécéjében, miután jól belemelegedtünk a játékba, a fogaimat a nyakába mélyesztettem. Most már azt látom, hogy elfogadta : meg fog halni.
- Készítettem számodra valami különlegeset, kedvesem – a mellettem levő tálcáról leveszek egy szöget és egy kalapácsot. Meztelen felsőtestén végigkúszik hideg kezem, mígnem kitapogatom amit kerestem, a bordakosarát és azt az egy csontot. A szöget ráillesztem és egy erőset ráütök. Öklendezni kezd. A szeméből dől a könny. Finoman letörlök egy cseppet és mosolyogva megsimítom a haját, vigasztalásképp majd keresek egy újabb bordát és megismétlem a műveletet. Aztán még egyet. A hatodik után úgy érzem, ideje befejeznem. A szöget visszadobom a műszertálcára, ahol ártalmatlan csörrenéssel landol.
- Hmm, most pedig … -elgondolkozva pillantok az előttem levő eszközökre. Injekciós tű, valami amfetaminszármazékkal, szike , kések, olló … A tekintetem megállapodik a szikén. Odagurulok a székkel és elveszem, majd győztes mosollyal az arcomon térek vissza.
- Ez lehet, hogy fájni fog – közlöm vele és belemélyesztem a szikét az oldalába, majd megforgatom. A vére kiserken és mint egy csermely, úgy kezd el folydogálni az asztalra. Mutatóujjam belemártom és élvezettel nyalom le a friss vért – Finom vagy.
A hangom, mint egy kislányé , aki most kapta meg a szülinapi tortáját és nyelte le az első falatot. Tudom, hogy legbelül a megváltásért könyörög, csak beszélni már nem tud. Utálom. Mindig megesik a szívem rajtuk. De miért ? Istenem, miért ?
- Véget vessek a fájdalmaidnak ? - kérdezem tőle nagylelkűen. Nem csinál semmit, csak lehunyja a szemét. Az eddig akadozó lélegzése, most valahogy lenyugszik. Szóval felkészült a halálra.
- Hát legyen, egyéb kívánság ? Nincs ? Remek – csapom össze a kezeimet. Milyen vicces, hogy egyszerre vagyok gyilkosa és megváltója is a férfinak....


Szeretem ezt a helyet. Főleg ilyenkor, amikor a nap pár percen belül teljesen eltűnik a látóhatárról. Csend van és nyugalom, egy lélek sem járkál erre. Így Flynn, a vízvezeték szerelő nyugodtan tudja ásni a sírt Lucasnak. Mondjuk tökéletesen megértem, hiszen csak a nagyon elvetemült és bátor gyerekek vagy akár felnőttek merészkednek el ide. Egyesek próbálják elhessegetni az agyukból a rémmeséket, hogy a hely szellemek járta és sok haláleset történt már itt. A másodikra ugyan tényleg vannak bizonyítékok, mivel egyes társaim nem szeretik annyira elrejteni a munkájuk „ gyümölcsét „ . De legalább kicsit felélénkítik a helyi emberek életét és adnak munkát a rendőrségnek. Legalább nem csak gyorshajtásokkal kell foglalkozniuk.
Az egyik, még épségben lévő torony ablakában ülök és szívom a hőn szeretett fekete Dunhillemet. Jót vigyorgok a fekete gyászkeretes szövegen, ami a cigis dobozon van. „ A dohányzás halált okoz” . Mondják ezt egy vámpírnak. Szeretek vámpír lenni. Legalább nem kell attól tartanom, hogy májbetegséget kapok vagy a tüdőrák visz el. Gyönyörködve nézem, ahogy a romok lábánál valami köd kezd el gomolyogni. Ezek szerint teljes mértékben horrorisztikus lesz az este. Fantasztikus.
Félreértés ne essék nem vagyok antiszociális vámpír. Szeretem az összejöveteleket, a bálokat és még odáig is hajlandó vagyok elmenni, hogy diszkókban megforduljak. Viszont most teljes mértékben úgy érzem, hogy nincs szükségem senkire csak a cigarettámra és erre a ködös szürkületre, hogy fel tudjak idézni néhány kellemes emléket.

Mint mindig, most is valami bezavar. Hallom, hogy Flynn artikulálatlanul üvölt egyet, ami talán az én nevem lett volna, nem tudhatom. Egy pillanat alatt termek lent és a cigimet elnyomom az egyik falon, majd a tekintetem az előttem álló idegen férfira szegezem.
- Te meg ki a halál vagy? - kérdezem tőle cseppet sem barátságosan – Bár teljesen mindegy, két másodpercen belül úgy is halott leszel. Rossz helyre tévedtél, szivi – villantom rá legbarátságosabb mosolyomat. Flynnt sehol sem látom, Lucas teste pedig félig betemetve hever a gödörben. Remek, ezek után végezhetem el egyedül a munka hátralevő részét. Köszönöm, idegen !

hozott - lovesucks

Üdvözöllek közöttünk! Irány avit foglalni majd játszani


Elfogadva!