Nem az számít, mid van, hanem az, hogy mit kezdesz vele. Step up! Street dance!
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Welcome!

2012. Ez a tánc éve! Akár az utcai táncé akár nem, mindkettő tökéletes itt. Igaz, hogy a két banda között mindig is összetűzések voltak, de az mit számít? Ez adja meg az érdekességét a városnak és a táncnak!
Csatlakozz. Éld át a tánc rejtelmeit, küzdj meg a győzelemért!

Step up!
Hasznos Linkek








A hónap karakterei
A hónap női karaktere


Vyxline Handers

A hónap férfi karaktere(i)


Chezz Princeton


Asher Black
Latest topics
» A Galaxis Hódítói
Kedd. Júl. 23, 2013 3:44 am by Vendég

» A 4 elem harca
Hétf. Ápr. 29, 2013 9:25 am by Vendég

» Dangerous Mystic World
Szer. Ápr. 03, 2013 1:10 am by Vendég

» A Klónok Krónikája
Pént. Márc. 29, 2013 1:41 am by Vendég

» Gadoria, a druidák erdeje - Újraindultunk!
Szomb. Márc. 23, 2013 11:13 pm by Vendég

» VampireDiaries
Kedd. Feb. 26, 2013 4:03 am by Vendég

» Enjoy The Hunt
Szomb. Jan. 12, 2013 5:44 am by Vendég

» Behind The Walls
Kedd. Jan. 01, 2013 8:33 pm by Vendég

» The Vampire Diaries - What you want?
Kedd. Dec. 11, 2012 5:23 am by Vendég

Top posters
Kaya Anderson
 
Chezz Princeton
 
Admin
 
Savannah McLaine
 
Florian Kruger
 
Lanna Roberts
 
Allison M. Johnson
 
Maddox Rays
 
Hadley Kovalev
 
John Slayton
 
Top posting users this week
Kiemelt társoldalak

Abbey Mount Private School



free forum


Share | 
 

 Mansion

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Admin
Admin
Admin


Hozzászólások száma : 84

TémanyitásTéma: Mansion   Vas. Feb. 26, 2012 1:36 am

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://stepup.forumsr.com
Maddox Rays
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Kedd. Feb. 28, 2012 8:07 am

Polina

Ki ütök a hámból. muszáj lesz egy kicsit... persze nem, nekem nincs ennek káros szokásaim, mert én inkább szenvedélybeteg vagyok. A tánc... veszélyes egy szenvedély, főleg ha az ember utcatáncos, mert hamarabb megölik, mintha... mintha.
Futólépésben mentem végig az utcákon, mert ma tudtam, hogy hová is igyekszem annyira: a Mansion nevű szórakozóhelyre, ami ezen a furcsa napon nagyon is vonzott.
Már sötét volt, így nem húztam a fejemre kapucnit, hanem kevésbé átlagos, inkább amolyan; követem a divatot, de no alsógatya-mutogatás, persze, velem már ilyen is előfordult. Nem, ma valamiért jobban érzem magam a bőrömben. A zsigereimben érzem, hogy érdekes estének nézek elébe. Csak egy szám jut folyamatosan az eszembe: 12. Tudom, hogy mit jelent, de férfi vagyok, és a férfiak nem feldolgoznak, hanem felejtenek. De ki az az épeszű ember, aki elfelejti a szeretteit, és azok közül is a legfontosabbat? Ilyen ember nincsen a világon...
Bekanyarodtam a club utcájába, majd elindultam a bejárat felé, miközben a kidobó gyanúsan méregetett, de aztán végül beengedett,ugyanis nem voltam közveszélyes. Még.
Bent meleg volt, és szinte minden asztalnál ültek. Nem is haboztam, rögtön a bárpulthoz mentem, és rendeltem magamnak valami erőset. Körülnéztem a szórakozóhelyen, és megakadt a szemem egy szenvedélyesen táncoló, vörös hajú lányon. Ha akkor az ital a kezemben lett volna, tuti kiköptem volna... Ugyanis az a lány Polina volt.
Kitágult szemekkel néztem rá, mire mintha egy pillanatra rám nézett volna. Otthagytam az italomat a pulton, és sietős léptekkel indultam meg a színpad felé, majd pár méterrel előtte lefékeztem. Mosoly kúszott az arcomra...
- Lám, lám. - kacsintottam a lányra, majd kerestem magamnak egy ülő helyet, és néztem, ahogyan táncolt: vörös haja ide oda libbent, míg tökéletesen táncolt. Egyszerűen leírhatatlanul csodásan festett.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Polina Kuznetsov
Tánc szak
Tánc szak


Age : 23
Hozzászólások száma : 26

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Szer. Feb. 29, 2012 7:09 am

MADDOX *-*




words: x | outfit :here |notes : hmm <3


Csak egy átlagos este. Semmi több. Így indultam neki az éjszakai titkos munkámnak. Már nem is tudom pontosan, hogy miért kezdtem el táncolni éjszakánként a Mansionban és illegettem magam férfiak előtt pénzért. Amikor tökéletesen meg volt és meg is van mindenem, ami ahhoz kell, hogy jól érezzem magam. Talán, mivel az iskolában a tánc annyira abból áll, hogy tökéletesen teljesítsek és ne hibázzak soha, hogy kell egy olyan hely, ahol csak azért táncolhatok, mert én akarok és nem nézi senki sem minden lépésem. Mármint sasszemekkel és nem kell azt hallgatnom, hogy mit rontottam el. Mivel fizetnek is érte, ezért meg főleg megéri a dolog.
Benyitottam a saját kis öltözőmbe, hogy kisminkelhessem magam és átöltözhessek a ruhába, ami az egyik szekrény ajtajára volt felakasztva. A sminkasztalomon egy nagy csokor rózsa várt. Kíváncsi mosoly kúszott az arcomra és gyorsan ott termettem, hogy a virágok közé beszúrt kis cetlit elolvashassam.
" Fantasztikus voltál este !
Egy titkos hódolótól "
Elgondolkozva nézegetem a rózsaszálakat és az ujjaimat finoman végighúzom a szirmokon. Fogalmam sincs, hogy kitől jöhetett. De nem is izgat igazán. A vendégek itt csak akkor ismerhetnek fel, ha már nagyon régi az ismeretségünk vagy csak tudják, hogy mik az ismertetőjeleim. Ezért is szeretem ezt a munkát. Az álarc amit viselek tánc közben, annyira eltakarja az arcom, hogy az utcán ne ismerjenek fel. Mondjuk nem sok lány járkál az utcákon, ilyen vörös hajjal, de azért reméljük a legjobbakat.
- Polina, siess lassan te jössz ! - dugja be a fejét az ajtón Kelsey, az egyik táncos lány. Egy barátságos mosoly keretében bólintok egyet és neki állok átvedleni, a sokat mutató kék színű tüneménybe. Ajkaimat kirúzsozom, a hajamat pedig átfésülöm, majd aztán egy kis füstös sminket festek a szemeim köré, hogy még nehezebben lehessen felismerni, majd felrakom az ezüstös-kékes álarcomat.

Nem szoktam körülnézni, hogy ki van itt. Nem érdekel, meg különben is csak irritálna ha tudnám, hogy iskolástársaim illetve tanáraim bámulnak, miközben illegetem magam előttük. Elvonnák a figyelmem a táncról és azon kattognék, hogy úristen az álarc mögé ne lássanak... Ezt pedig nem engedhetem meg magamnak.
Miközben ringatom magam a zene lágy ritmusára, az üveg megy körbe és hallom ahogy a pénzérmék csörrennek az alján. Apró mosolyra fakaszt a dolog. Túlságosan is beleélem magam az egészbe, hogy Maddox hangja eljusson az agyamig és tudatosuljon bennem, hogy ő az és igen, felismert. Az egész csak akkor esik le nekem, amikor már intek egyet a közönségnek és hatalmas tapsvihar közepette visszavonulok az öltözőmbe. Az agyam kattog, hogy mit keres ő itt ? Vajon eleve tudta, hogy én itt táncolok vagy csak a véletlen műve ?
- Ó, helló kislány ! - lépett be Marcus, az egyik itt dolgozó férfi - Szép kis summa, bár nem is lepődök meg rajta .
- Köszönöm, Marci - oldalra billentett fejjel néztem rá és arcomra sunyi mosoly ült ki - Rakd csak az asztalra és miközben öltözök mesélj, mi van azzal a cuki pizzafutár sráccal.
Kacsintok rá és kezdek megszabadulni a ruháimtól. Nem zavar, hogy itt van mivel 100%-osan tudom, hogy a saját neméhez vonzódik. Nem kérdeztem még ugyan rá, de ez annyira köztudott, mint hogy a víz száz fokon forr és az ég kék a fű meg zöld.
- Ó, ezek szerint észrevetted ... Nincs semmi, de azt hiszem naponta többször rendelek pizzát mostantól .
Nevetve csóváltam a fejem és bújtam bele a farmerembe, majd felvettem a fölsőmet és egy kicsit lejjebb faragtam az arcomat díszitő sminket , majd egy csókot nyomtam Marcus arcára, elbúcsúztam tőle, hogy igyak valami frissítőt a bárpultból.
- A szokásosat - villantottam egy mosolyt a srác felé, aki miután megdícsérte a szereplésem, elém tolta vodka-lime koktélomat. Nekidőltem a pultnak és körbejárattam a tekintetem a tömegen. Rögtön szemet szúrt a szőkés haj, a feltűnően magas és izmos alkat. Azonnal ellöktem magam és az italommal, Maddox mögött teremtem.
- Na ki vagyok ? - fogtam be a szemét és suttogtam a fülébe - Mi járatban erre ? - kérdeztem már akkor, amikor újból visszaadtam a szemevilágát és eléje sétáltam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maddox Rays
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Szer. Feb. 29, 2012 8:37 am

Pollina Very Happy

Csak néztem, ahogyan Polina teljes szívéből táncol, de még mindig nem értettem, hogy mit keres itt. Gyönyörű volt, de valahogyan nem volt ínyemre, hogy ilyen kéjsóvár tekintetek követik Polli minden mozdulatát. Szinte kikapcsolt aggyal nézem végig a táncát, és csak arra térek az eszméletemhez, hogy nagy tapsvihar közepette sétál le a színpadról.
Némán visszasétáltam a pulthoz, ahol az italom érintetlenül hevert, de a biztonságom ( főként a józanság miatt ) új italt kértem magamnak. Senki érdemest nem láttam a bárpultnál, akihez oda mehettem volna, így hát visszamentem a színpadhoz, és néztem, ahogyan egy kevésbé tehetséges lány riszálja vadul magát, és szinte minden rezeg a testén. Kis híján múlt, hogy nem fogtam be a szememet, és nem rohantam el inkább a másik irányba.
És jó is, hogy nem tettem, mert pár perc múlva egy meleg kéz takarta el felőlem a ronda látványt, és megéreztem egy számomra nagyon édes parfüm illatát.
- Pollina. - ejtettem ki a nevet válaszul a kérdésre, majd pár pillanat múlva a szépséges arc előttem is megjelent.
- Ugyanezt én is kérdezhetném. Visszajöttem a városba. Újból szomszédok vagyunk. - kacsintottam rá, majd megpörgettem, hogy jól szemügyre vehessem. - Sokat változtál Polli. - mondtam neki elismerően, és nem mintha ezelőtt nem lett volna gyönyörű, de most valahogyan más volt.
- Esti munkahely? - intettem a klubra, és kíváncsian vártam a válaszát. - És nem mellesleg remek volt az előadásod. De ez a lány... - vigyorogtam fintorogva, majd elfordultam, és Polli-t is magammal rántottam. Azok a selymes vörös loknik mindig is elbűvöltek. Hogyan is voltam képes őt itt hagyni? Hiszen annyi mindenen mentünk keresztül...
- Sajnálom, hogy egy szó nélkül mentem el. - néztem a szemébe, és megfogtam az arcát. - Haragszol?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Polina Kuznetsov
Tánc szak
Tánc szak


Age : 23
Hozzászólások száma : 26

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Csüt. Márc. 01, 2012 5:36 am

MADDOX *-*





words: x | outfit :here |notes : hmm <3



Ilyenkor csak annak élek, hogy minden előttem és utánam következő szereplőt letáncoljak a színpadról és az este végén a vendégek ne arról beszéljenek, hogy " hű az a szőke, de dögös volt " hanem, hogy " te jó ég, az a vörös ... " . Az én bögyöm akkor duzzadni fog a büszkeségtől. Annál pedig nincs is jobb érzés, mint amikor hallod, hogy rólad suttognak.
Nem számítottam arra, hogy Maddox itt lesz. Sőt igazából arra sem számítottam, hogy valaha az életben még látni fogom. Persze azért reméltem, hogy lesz rá alkalom, hogy újból összefussunk, mert van mit megmagyaráznia. Amikor elhúzta a csíkot éppen akkor vettem rá magam, hogy megmondjam neki, hagyjunk fel ezzel az összenőtt barátosdi dologgal, mert engem kezd frusztrálni. Már akkor többet akartam... De mivel elment így teljesen úgy éreztem, hogy eltemettem magambam azokat az érzéseket. Legalábbis eddig a pillanatig.
Bumm. Minden megszűnik körülöttem, csak arra koncentrálok, hogy minél hamarabb mögötte legyek. Még az sem érdekelne, ha valakire ráborítanám véletlenül, figyelmetlenségem miatt a vodkámat. Az ő baja. Rosszkor volt rossz helyen. Meg kell hagyjam csalódott lettem volna, ha nem ismer fel a hangom alapján. De szerencsére nem így történt és egy sugárzó mosollyal állok meg előtte, amikor már " lelepleződtem " .
- Hogy mik ? - vonom fel kérdőn a szemöldökömet. Hallottam, hogy az öregasszony eladta a házát és hogy az új lakó lassan már be is költözik. De, hogy ő ? Te jó ég ... - Nem tudtam ... Miért nem szóltál , hogy visszajössz ?
Tökéletesen össze vagyok zavarodva. Ami nagy szó, mivel általában mindenre fel vagyok készülve és nehezen lehet ilyen helyzetbe hozni ,amikor még az is kérdéses számomra, hogy mikor születtem és kik a szüleim.
- Öhm, igen valami olyasmi ... - sütöm le a szemem, mivel az ilyesfajta lebukások még mindig érzékenyen érintenek - Táncolhatok és még fizetnek is érte, hát nem csodálatos ? - húzom egy fanyar mosolyra az ajkaimat majd a lány felé nézek. A nevét nem tudom, hiszen ha jól sejtem ez az első estéje itt. Bár ahogy elnézem, nem lesz valami nagy karrierje.
- Nem. Vagyis igen ...- rázom meg kicsit a fejemet, mivel tényleg haragszom rá - Csak tudod, sokkal jobban örülök annak, hogy itt vagy, minthogy most lekeverjek neked egy pofont, pedig hidd el megérdemelnéd- nézek rá komoly arccal, majd nem bírom ki és elnevetem magam. Hirtelen mozdulattól vezérelve, a nyakába vetem magam és olyan szorosan ölelem, ahogy csak tudom. Majd egy pár perc fojtogatás után, megkönnyebbült sóhajjal engedem el.
- Nos, azt hiszem itt az ideje, hogy mesélj egy kicsit . Nem ülünk le ? - intek a fejemmel az egyik szabad asztal felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maddox Rays
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Csüt. Márc. 01, 2012 9:21 pm

Polina


Újra érzem, hogy dobog a szívem. Eddig nem tudtam, hogy hol a helyem, de most már itt van velem Polina, és mintha hazatértem volna. Csak most jöttem rá igazán, hogy eddig mennyire hiányzott nekem, de fogalmam sincsen, hogy neki milyen lehetett nélkülem. Gondolom a nem eshetett jól neki, hogy egy szó nélkül elmentem...
Mikor kérdőn felvonta egyik szemöldökét, az égre emeltem a tekintetemet, majd újra rá néztem, és elvigyorodtam.
- Sz-o-m-sz-é-d-o-k. - mondtam el neki újra tagolva, de sejtettem, hogy örül neki. Valamilyen szinten. - Polli. Nem tudtam, hogy hol laksz, nem tudtam, hogy egyáltalán még élsz-e. Kerestelek volna, de egyedül csak a nevedet, és még jó pár dolgot tudtam rólad. - magyaráztam neki. Az arcán zavart vonások tükröződtek, mire a két kezem közé vettem az arcát, és rámosolyogtam.
- Ha az iskolád megtudná, hogy itt táncolsz, kicsapnának? - néztem rá kérdőn, majd gúnyos mosoly ragyogott fel az arcomon. - Polli, csak nem rossz kislány lettél? - játszottam el a csodálkozót, de aztán felnevettem. Nála másra sem számítottam.
- Akkor köszönöm. De megmagyarázom. Majd. Először még kiélvezem, hogy nem kapok pofont. - kacsintok rá, és kissé meglepődök, amikor a nyakamba ugrik, és jól megszorongat, de én is viszonozom az ölelését, és még egy kicsit meg is pörgetem a vörös szépséget.
-Mesélek. Persze. - bólintok, majd a csuklójánál fogva az egyik szabad asztalhoz vezetem, és kihúzom előtte a széket, majd mikor leül én is helyet foglalok. - Polina. - kezdtem bele, és komolyan néztem rá. - Azért mentem el... nincsen rá pontos magyarázat, de el kellett mennem. Össze-voltam zavarodva, főként azért is, mert nem tudtam, hogy közöttünk most akkor mi is van. Máig nem tudom, de visszakellet ide jönnöm. Hiányoztál. - néztem bele a szemébe, majd végigsimítottam az arcán, és vártam, hogy mit fog ehhez szólni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Polina Kuznetsov
Tánc szak
Tánc szak


Age : 23
Hozzászólások száma : 26

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Pént. Márc. 02, 2012 3:14 am

MADDOX *-*





words: x | outfit :here |notes : hmm <3



- Haha - bököm meg , amikor szótagolva is elmondja, hogy szomszédok lettünk. Egy pillanatig fogyatékosnak érzem magam, legalábbis a szituáció teljesen ezt hozná ki egy külső szemlélőnek, hogy valami agybajom van, miközben nem. Egyszerűen csak sokkolt a tény, hogy megint szomszédok lettünk.Ráadásul most nem kell attól tartanom, hogy anyuék benyitnak a szobámba és az tárul a szemük elé, hogy Maddoxot éppen próbálom belefojtani a párnáimba. Hiszen nem élnek velem. Illetve talán az még nagyobb befolyásoló tényező, hogy egyáltalán sem élnek... - És még jó pár dolgot, mi ? - vigyorodok el, hiszen a jó pár dolog tényleg találó.
- Engem ? - vonom össze a szemöldököm és egy felháborodott kacaj szakad fel belőlem - Édes, nincs az a balhé ami miatt engem kirúgnának. Inkább csak a hírnevemet féltem. Köztudottan jó kislány vagyok, kisebb-nagyobb hibákkal.
Angyalian elmosolyodtam és biztos voltam benne, hogy ettől a mosolytól még a glória is felragyog a fejem fölött. De ezt nem tudhatom meg, mivel a közelben sehol sincs egy fénylő felület se, ahol megnézhetném, hogy világít-e valami a fölöttem. Egy amolyan " érezd, hogy kiváltságos vagy " pillantást küldök felé és bólintok egyet. Van még ideje elmagyarázni a dolgokat, mivel az éjszaka további részére nem terveztem semmit. Szóval időnk mint a tenger ...
Hagyom, hogy magával húzzon és elegánsan helyetfoglalok a széken. Iszok egy nagy kortyot a vodkás koktélomból, majd lerakom és az asztalra könyökölve hallgatom a magyarázatát. Ami meg kell hagyni, nem éppen a legbőbeszédűbb és legtartalmasabb mese, amit életem során hallhattam. Tömör és nem veszik el a részletekben. Sőt mi több annyira nem is magyaráz meg semmit, de mégis jobb mintha csak annyit mondott volna, hogy " mert csak " . Amit megértettem volna, mondjuk egy jó adag felháborodás keretében.
Amikor végigsimít az arcomon megpróbálom nem tudomásul venni azt a jól eső kis borzongást, ami végigfut a gerincem mentén. A lehető legjobban kidolgozott pókerarccal fogom meg a kezét .
- Jó, kezdetnek nem is olyan rossz. De azért nehogy azt hidd, hogy ennyivel letudtad - simítok hátra egy vörös tincset ami az arcomba hullik, közben azt veszem észre, hogy a másik kezemmel még mindig Maddox kezét simogatom - És te is hiányoztál. Elképesztően nagyon. A lehető legrosszabbkor mentél el - halkan felsóhajtok és hátréb húzom a kezemet, hogy aztán egy újabbat kortyoljak a koktélomból. Arról, hogy a szüleim nemrég meghaltak valószínűleg nem tud. Amin nem is csodálkozom, hiszen nem tették annyira bele az országos hírekbe. Csak egy szimpla autóbaleset, ami ráadásul nem is Amerikában történt, hanem Oroszországban, tehát teljesen kiesik az USA hatásköréből.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maddox Rays
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Vas. Márc. 04, 2012 5:38 am

PolinaLaughing


Polina megbökött, mire rosszallóan néztem rá, és megdörzsöltem az oldalamat, pontosan ott, ahol megbökött. Azért egy kicsit fájt... Biztosan élesek a körmei, mint egy kiscicának. Mintha pillanatnyi sokk uralkodott volna el Polli-n. Vigyorogva pásztáztam az arcát, miközben ittam az italomból.
- Khm... - köszörültem meg a torkomat, majd rákacsintottam. - Jó pár dolgot. - mondtam neki, és hirtelen rohant meg az a sok emlék. Olyat is csináltunk, amit a barátok sosem tettek volna, de soha, egyikükben sem merült fel az a kérdés, hogy mi van közöttünk. A szüleink persze semmiről sem tudtak... különben nagyon nagy bajok lettek volna.
Felháborodott nevetés szakad fel a torkából, mire kitágult szemekkel nézek rá, majd összehúzott szemekkel hallgatom a mondandóját.
- Te szent ég! - emelem a tekintetemet a plafonra, majd az egyik ujjammal Polli felé bökök. - Alaposan átverted őket. Büszke vagyok rád Kislány. De komolyan; hogyan csináltad, hogy jó lány legyél egy - két folttal? - vigyorogtam rá, majd a hajamba túrtam. Húha... Polina jó kislány? Ez körülbelül olyan állítás, hogy én egy makulátlan jellemű balett táncos vagyok.
Hirtelen saját magamat láttam a lelki szemeim előtt balerina ruhában, amint Csajkovszkij zenéjére táncolok... Akaratlanul is kitört belőlem a nevetés, és röhögve hajtottam le a fejemet az asztalra. Újra és újra visszajátszottam a képet magam előtt.
Polli pókerarcot vág, amin még jobban kell nevetnem.
- Bocsi. - intettem neki, majd lenyeltem a feltörni készülő nevetésemet, és némán hallgattam, hogy megbocsát-e. Egy vörös tincset simított hátra, ami az arcába lógott. Éhes szemekkel nézem minden mozdulatát.
- Köszönöm. - mosolyogtam rá megkönnyebbülten. - Mi történt? - kérdeztem azonnal, és kérdőn tekintettem rá. Láttam, hogy hátrébb húzza a kezét. Nem jelentett semmi jót. Kíváncsian néztem rá, ő pedig ivott.
- Mellesleg. Ha már szomszédok lettünk újra, melyik szoba is a tied? - kérdeztem tőle kacsintva, mert akkor rögtön átköltözök az azzal szemben lévő szobába, hogy este kegyen kihez átkiabálnom.
- Ja, és utcai táncos vagyok. Banda nélkül. Megint. Hát nem remek? - tártam szét a karomat, és kissé dühösen ittam az italomból, majd mosolyogva néztem rá ismét. Érdekelt, hogy mi történt vele... És hol vannak a szülei? - A szüleid még veled laknak?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Darren Wesley
Tánc szak
Tánc szak


Age : 24
Hozzászólások száma : 3

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Vas. Márc. 04, 2012 10:14 am



To: Vany

Korán reggel keltem, utam egyenesen a fürdőbe vezetett, hogy elvégezzem reggeli teendőimet. Fogmosás közben majdnem bealudtam, de a hideg zuhany sikeresen felébresztett. Reggeli gyanánt mindössze egy kis zabpelyhet ettem és ittam egy kávét, mást nem kívántam, majd rohantam, hogy felöltözzek. Egy farmert, fekete pólót és egy dzsekit túrtam elő a szekrényemből, majd vettem fel egy tornacipővel. Felkaptam táskámat amibe már előző nap bepakoltam és rohantam is az iskolába órára. Nem késtem el, pont egy perccel utánam érkezett a tanár és megint egy jó napot tudhattam magam mögött. Péntek volt, így jobb ötletem nem lévén elindultam az egyik kedvenc szórakozóhelyemre. Ott táskámat ledobtam az ismerős dj-nél és megkértem, hogy majd adja le kedvenc zenéimet, készségesen beleegyezett én pedig egy pacsi után a tánctérre vetettem magam. Végigtáncoltam vagy 5 számot, majd a pulthoz lépdeltem és kértem egy italt. Pontosabban a ház ajánlatát. Valami epres vodkás alkoholbomba volt, ízlett, de nem kértem még egyet, nem akartam fetrengeni, ez azonban pont elég volt ahhoz, hogy még ennél is jobban érezzem a ritmust. Megittam, majd hátrafordultam és visszatértem a tánctérre, ahol kiszúrtam egy lányt. Szemre való volt, tánctudása ugyan nem a legfeltűnőbb, de jó, így mellé lépdeltem és ott kezdtem el táncolni egy pörgős zenére, figyelve mozdulatait. A fények néha felvillantak és megvilágították vonásait, néha pedig kialudtak homályba fedve szemeit. Korombelinek néztem, mégsem akartam rányomulni. Egyelőre, de nem, tényleg nem; nem az a fajta vagyok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Polina Kuznetsov
Tánc szak
Tánc szak


Age : 23
Hozzászólások száma : 26

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Hétf. Márc. 05, 2012 2:52 am

MADDOX *-*





words: x | outfit :here |notes : hmm <3



Csak a szememet forgatom, ahogy azzal a sunyi vigyorral az arcán és a kacsintással még jobban megerősíti azt a pár dolgot. Való igaz, jó pár olyan történt köztünk ami jóval tűl megy a barátság határain, de ez engem cseppet sem zavar. Sőt, inkább mondom azt, hogy még örülök is neki, hogy megtörténtek. Azért mégis jobb olyannal lefeküdni először, aki a barátod és nem élesben megy a dolog. Hanem csak olyan próbáljuk már ki, miért ne ? Még szerencse, hogy egyke vagyok és nem kellett sosem attól tartani, hogy mondjuk a bátyám vagy öcsém benyit és beköp anyuéknak. Akkor állt volna csak igazán a bál.
- Tudod, hogy fantasztikus vagyok abban, hogy elhitessek dolgokat másokkal - vonom meg a vállam egy halvány mosoly keretében. Ezen képességemmel sokszor vissza is élek. Természetesencsak olyan dolgokat tudok elhitetni másokkal, amiknek azért van valóságalapjuk. Példának okáért olyannal nem próbálkoznék,h ogy valaki elhiggye nekem, hogy az ég zöld és a fű igazából kék. Érdeklődve figyelem ahogy Maddox valamin elképesztően jól szórakozik. Majdnem meg is kérdezem, hogy mi az ami ennyire vicces, netán, hogy nem vagyok egészen komoly, miközben azt taglalom, hogy lesz még mit ledolgoznia, ha azt akarja, hogy teljes mértékben megbocsássak neki.
- Miért is érdekel téged ez annyira ? - egy sunyi mosollyal az arcommon kortyolok még egyet a finom vodkámból, amin azért tökéletesen érződik, hogy nem az az igazi orosz vodka, amit otthon iszogattam, hanem csak egy felvizezett változata - Amúgy ha ennyire akarok tudni, az emeleten a te házad felé néző balszélső ablak .
Magyaráztam el, hogy pontosan merre is kell leskelődnie, ha éppen azt akarja kukkolni ahogy öltözködök vagy valami. Vigyorogva csóválom a fejem, amikor közli, hogy megint utcai táncos lett. Nincsenek ugyan olyan nagy előítéleteim, de köztudottan nem jövök ki a többi utcán táncoló alakkal. Példának okáért ott van az a szőke ciklon, akit a hátam közepére se kívánok. Valahogy olyan visszataszító az amit ők művelnek, de ezt azért ennyire nyersen nem fogom soha Maddox szemébe mondani. Inkább csak burkoltabban célozgatok rá, hogy nekem ez a fajta stílus még mindig nem annyira jön be. Mondjuk tütüben nem tudnám elképzelni, ahogy balettozik mint a homi srácok az órákon ...
- Hm, öm - hirtelen jön a kérdés, bár várható volt , hogy rájuk kérdez. Egy pillanatra megszorítom a poharat, de aztán gyorsan elernyednek az ujjaim és a legérzéketlenebb arcomat veszem fel - Nem. Ők már ...Ők meghaltak - közlöm végül rideg hangon. Mára sikerült elérnem, hogy teljesen érzelemmentes lehessek amikor a szüleimről kérdeznek. Egyesek ezt szívtelenségnek mondják, de én tudom, hogy nem vagyok az. Csupán így dolgoztam fel az elvesztésüket. Jobb mintha folyton sajnáltatnám magam... - És a te szüleid ? Ők is visszajöttek ? - terelem gyorsan rá a témát, hiszen a végén még képes lennék megtörni ha tovább kell beszélnem róluk. Azt pedig nem akarom. Hogy gyengének lássanak. Soha.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah McLaine
Zene szak
Zene szak


Hozzászólások száma : 73

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Kedd. Márc. 06, 2012 3:57 am


Michael&Savannah
"If I Had You"

A szerkényem előtt álltam, és vadul dobáltam a hátam mögé a fogasról leszedett ruhákat. Fogalmam sem volt róla hogy mit vegyek fel, ugyanis nem nagyon szoktam ilyen szórakozóhelyekre menni, mint ahova most készültem. Egy új osztálytársam hívott el, azt mondta most nyílt egy klub, ahova utcai táncosok meg tánc szakosok is járnak. Mivel semmi kedvem nem volt pénteken otthon ülni, és Flo nem volt képes felvenni a telefont, Ash pedig éppen egy csajjal volt, gondoltam elmegyek. Már rám fért kiereszteni a gőzt, és végre bulizni egy jó nagyot. Nem totojáztam tovább, hanem kivettem egy fekete nagyon szűk nacit, és egy szintén fekete kivágott topot. Magamra húztam őket, és az ékszeres dobozkámból előhalásztam pár karkötőt, meg egy karikra fülbevalót. A sminkem most nem az a megszokott lett, hanem feketére festettem a szememet.
A hajamat meghagytam göndören, most nem volt kedvem kivasalni, meg jobban is tetszettem így göndör fürtökkel magamnak. Végül egy fekete magas sarkút választottam lábbeli gyanánt, és felvettem a bőrdzsekimet is. Készen álltam, totál feketében nyomtam ma este. A Mansion klub előtt találkoztam Lilyvel, aki megdicsérte a ruhámat, és megkínált egy kis vodkával. Gondolkodás nélkül fogadtam el, hiszen elhatároztam hogy ma este nem gondolok a sulira, apára, vagy akármi másra amitől stresszelhetnék. Amikor beléptünk a helyiségbe, elállt a lélegzetem.
Nagyon tetszett, a zene üvöltött az emberek a táncparketten mutatták meg hogy mit tudnak, most egy kisebb félkörben két srác tolt valami eszelősen jó breaket. a pulthoz sétáltunk, és rögtön rendeltünk egy egy koktélt. Lily mellett ott termett a pasija, és forró csókcsatába kezdtek, úgyhogy jobbnak láttam ha elhagyom a terepet.
Bevetettem magamat a táncoló tömegbe, és a kevéske tánc tudásomat felhasználva én is mozogni kezdtem. Több pasi is hozzám, dörgölőzött, de egyik sem nyerte el a tetszésemet, így mindig próbáltam őket kikerülni.
A zene átváltott és Taio Cruz Hangover című száma kezdett el tombolni a hangszórókban. Egy szőke hajú velem egykorú srác jelent meg mellettem, iszonyat jól táncolt és úgy látszott engem szemelt ki, mert egyre közelebb jött hozzám. Nem tudom talán a pia hatására, vagy mert vonzott a fiú tekintete, oda léptem hozzá majd táncolni kezdtem vele.
Annyira belejöttem már a táncba, hogy hozzá simultam aztán csak improvizáltam, és azt tettem amit az érzékeim diktáltak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maddox Rays
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Kedd. Márc. 06, 2012 5:33 am

Polina

Polli a szemét forgatja, és nem értem, hogy a természet hogyan alkothatott ennyire kék szemeket... Ez a szem szín már bűn. Meglepően ellentétben áll vörös hajával, de valamiért tökéletes összhangban vannak... Sosem voltam valami nagy színszakértő, de azt hiszem, hogy az ellentétes színek, vagy akár dolgok is vonzzák egymást. Polina sokban az ellentétem volt, de ez sosem zavart. Most sem érdekel. Ha olyan lenne, mint én, akkor már nem az lenne; aki.
- Persze. túlzottan is jó vagy benne. - mosolygok rá, és ismét kortyolok egyet az italomból, ami egyre jobban fogy. Mindig is imádott megszívatni ilyen dolgokkal, de a tanároknál élt vissza ezzel egypárszor, de a szüleit sem kímélte. Csodálkozva néztem rá, hogy akkor miért nem a színművészeti szakra ment.
Szerintem kicsit megdöbbenve nézte, ahogyan szakadok a nevetéstől. Meg sem lepődnék, ha a lelki szemei előtt ő is látná azt, amit én pár pillanattal ezelőtt.
Sunyi mosollyal az arcán kóstol bele megint az italába, majd amikor végre válaszol, elégedetten nézek magamra.
- Tudod, szeretem feleleveníteni a régi időket... - kacsintok rá, de aztán elgondolkozva nézem a poharam szélét. - Ott nincsen fa. Most szerezzek be egy létrát? Ja, és azért, hogy tudjam, hová kell helyeznem a távcsövet. Azért kapok külön előadást, ugye? - vigyorgok rá, és meghúzogatom kihívóan a szemöldökömet, majd felnevetek, de csak halkan. Régebben remekül szórakoztunk minden este, és mindegyikünk szülője azt hitte, hogy a szobánkban alszunk, miközben egymásnál lógtunk, és mindenféle dolgot teszteltünk.
Közlésem után mintha ledöbbent volna egy kicsit, bár az arca érzelemmentes maradt. Megvakartam a tarkómat, és most egy hatalmasat húztam az italomból, ami sikeresen el is fogyott. És nem mondott semmit... a keze összeszorult a poháron a kérdésem hallatára. Sejtettem, hogy valami baj van... Akármilyen pókerarcot is vágott, gyermekkorom óta ismertem, és ez a téma valamilyen szinten érzékenyen érintette.
- Részvétem. Sajnálom, hogy nem lehettem melletted... Remek az időzítésem. - csaptam a homlokomra, miközben ő ridegen nézett maga elé. Gyenge volt, de nem mutatta ki... Pedig pont akkor lett volna erősebb, ha kimutatja. Mindegy. Terelni kezdte a témát, de belementem.
- Ó hogyne... - bólintottam, majd pár másodperc hatásszünet után megráztam a fejemet. - Nem, és nem is láttam őket egy idő óta. Egyedül vagyok. Francia ággyal. Kérsz pótkulcsot? - néztem rá kérdőn, és egy csókot dobtam felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Polina Kuznetsov
Tánc szak
Tánc szak


Age : 23
Hozzászólások száma : 26

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Kedd. Márc. 06, 2012 8:33 am

MADDOX *-*





words: x | outfit :here |notes : hmm <3

- Ebben most fel kellene fedeznem valami burkolt célzást ? - kérdezem tőle felvont szemöldökkel. Lehet, hogy nem akart semmire sem célozni, csak én vagyok túlságosan is gyanakvó mostanság. Mondjuk meg lehet érteni, hiszen csak úgy hirtelen előkerült valahonnan Isten tudja merről és akkor most legyek azonnal olyan, mint régen ? NEhéz, de nem megoldhatatlan. Csak kell még egy kis alkohol, hogy teljes mértékben fel tudjak oldódni.
- Ha gondolod ültethetünk egy fát és olyan tíz-húsz év múlva talán lesz akkora, hogy át tudj mászni - jegyzem meg vigyorogva - Tudod, hogy neked nem kell kukkolnod. Elég ha szólsz és szívesen lejtek egy privát számot a szobádban - kacsintok rá jelentőségteljesen, azt hiszem ez a dolog kettőnk között cseppet sem változott meg.Legalábbis merem remélni, hogy még mindig hajlandó belemenni az olyan dolgokba amik, nos ... nem éppen a barátság határain belül vannak. Bár ki tudja... Lehet, hogy ott ahol volt már feleségül is vett valakit. Mondjuk akkor itt helyben ütne meg a guta.
Bumm.Bumm. A lehető legrosszabb pontra kérdezett rá az életemben, de neki ne mfogok hazudni, hogy hát meg vannak. Az amúgy is nagyon morbid poén lenne. MEg különben is tudom, hogy Madd rögtön rájönne, ha hazudnék neki vagy valami kis füllentést nyögnék be. Így marad az, hogy elmondjam neki a rövid, tömör és velős valóságot.
- Köszi, de most van lehetőséged bepótolni az ápolásomat - halványan elvigyorodok, miközben kiiszom az utolsó kortyot a poharamból és egy intéssel jelzem a pincérnek, hogy kérek még egy kört. Mekkora mázli, hogy a bár állja a fogyasztásomat. Hálás vagyok Maddnek, hogy veszi a lapot és hagyja, hogy tereljem a témát. Ezért is szeretem, hogy érti ha valamiről nem akarok feleslegesen csacsogni. Többekközött, legalábbis.
- Ez természetes és közlöm, hogy ma éjszakára ne tervezz semmit nálad alszok - mondom ellentmondást nem tűrő hangon - Sok mindent be kell pótolnunk, ugye tudod ?
Időközben megérkezik az újabb kör vodkám és egy hálás mosolyt vetek a pincérsrácra, aki aztán egy cetlit is mellékel a poharamhoz. Érdeklődve olvasom el, de csak a telefonszámomat kéri. Ó, ma jó kedvem van, köszönhetően Maddoxnak. Legyen neki gyereknapja. Előkotrok a táskámból egy tollat és ráfirkantom az otthoni számomat. Úgyis keveset vagyok a házban, szóval nem lesz annyira sikeres az akciója mint gondolná. Mobilszámot pedig csak a kivételesek kaphatnak. Ő pedig nem az.
- Szóval azt mondd meg nekem, hogy feleségül vettél-e valakit odaát ? - fordulok vissza Maddoxhoz, ez kíváncsi mosoly keretében. Viccesnek akarom feltüntetni a dolgot, de igazából érdekel is, hogy most akkor hogy áll kapcsolatok terén. Azért nem szeretnék belerondítani semmibe, pedig ... Pedig milyen jó is lenne. ...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maddox Rays
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Csüt. Márc. 08, 2012 6:18 am

Polina


- Ááá, nem. - ráztam meg nevetve a fejemet, majd oldalra döntött fejjel néztem rá, és az arca mosolyt csalt az enyémre. Volt benne enyhe célzás, de ez is csak tudatalattian, így én is csak akkor jöttem rá, amikor felhívta rá a figyelmemet. Az ujjammal egyre arrébb pöckölgettem a poharat, ami majdnem leesett, de megmentettem a végzetes zuhanástól.
- 10 év? Mi lesz velem addig? Akkor inkább kipróbálom, hogy mennyire hatásos egy pók csípése. Annak igazán örülnék. Hiányoztak az esti programjaink. És te is. - néztem rá mosolyogva, majd kacsintottam, miután ő is. Szívesen ismétlek meg vele mindent, amit pár évvel ezelőtt csináltunk, de ezután elfogok vele beszélgetni a kapcsolatunkról. Ő nekem nem csak egy barát...
Halvány vigyora miatt érzem, hogy ez akkor is fájdalmas példa neki. Rögtön felállok a székemből, és odamegyek hozzá, majd megölelem.
- Mondjad, mi nyomja a kicsi szívedet. - nevetek fel halkan, de továbbra sem moccanok, csupán az ujjaimmal a hátára rajzolok apró köröket. Viszont amikor jelez a pincérnek hátrébb lépek, és nézem, ahogyan kiszolgálják, majd egy cetli landol nála. Kitágult szemekkel nézek a pincérre.
- Ez meg mi? - mutatok a pappírra, amire Polli ír is valamit, így nálam most teljes a káosz. Akkor mi van most közöttünk? Esetleg ma gyereknapot tart? Akkor nekem is szerencsém van ma vele?
- Én benne vagyok. Mindenben. - nézek rá kihívóan, és az egyik vörös hajtincsét az ujjaim közé csippentem, majd eltűnődve forgatom, és nézem, ahogyan a színek változnak rajta. Valamiért néhány tánclépés jut eszembe, és lázasnak érzem magam. A zenét hangosabban hallom, és a lábammal dobolni kezdek. - És be is pótoljuk. - bólintok vigyorogva, majd visszaülök a helyemre, miközben a lábaim az asztal alatt lejtenek táncot.
Amikor felteszi nekem azt a kérdést, majdnem leesek a székről.
- Micsodaa? - nézek rá félig-ijedten, aztán komolyra veszem a hangot. - Tudtam volna, hogy napozás közben le kellene vennem a gyűrűt. Nem, nincsen feleségem, sem barátnőm. kerestem valakit, aki végig itt volt. Ugye neked nincsen... ? - kérdezem tőle nagyra nyitott szemekkel, miközben újabb zenét tesznek fel. Polina kíváncsi mosolya megbabonáz. És a zene. A szívem dübörgése felgyorsul, és felpörög bennem az adrenalin.
- Hol lehet itt táncolni? - állok fel remegő lábakkal, és kíváncsian nézek én is rá. A fejem üres, és csak a zenét hallom, és Polina-t látom. A lábaim automatikusan átveszik az agyam felett az irányítást, és Polina felé táncolnak, majd a kezeim átkarolják a karcsú derekat.
- Felkérhetlek egy táncra?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Polina Kuznetsov
Tánc szak
Tánc szak


Age : 23
Hozzászólások száma : 26

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Pént. Márc. 09, 2012 6:03 am

MADDOX *-*





words: x | outfit :here |notes : hmm <3

Elmélyülten figyelem, ahogy a poharat piszkálja és már épp felkiáltanék, hogy vigyázz, de úgy tűnik, hogy ő is tökéletesen tudatában volt, hogy majdnem lelökte a poharat.
- Hm, ha te leszel pókember akkor nekem kell Mary Janenek lennem ? Remélem te azért hamarabb elmondod a titkodat, mint ahogy azt Peter tette .. - teljes mértékben képben vagyok a pókember témában. Volt egy időszakom régebben, amikor éltem-haltam az összes szuperhősért. Akkoriban azt hiszem a farsangi bálokon is valami macskanő szerűségnek öltöztem Hála égnek az a korszak már véget ért.
Érdeklődve pillantok rá, amikor feláll a helyéről, de valamicskét megkönnyebbülök amikor látom, hogy csak azért, hogy megöleljen. Annyira elképesztően jól esik az ölelése, hogy legszívesebben még egy jó ideig a karjaiban maradnék. Amikor megkérdezi, hogy mi nyomja a szívemet csak tüntetően a mellkasába fúrom az arcom és jó mélyen beszívom férfias illatát. Te jó Isten, hogy mennyire hiányzott.
- Most már semmi -dünnyögöm a mellkasának, majd felpillantok rá - Istenem hát én ki sem tudom fejezni, hogy mennyire hiányoztál és és én úgy szeretlek és úgy örülök, hogy itt vagy - hadarom el mindezt egy levegővétellel és a végén zavartan rámosolygok, amikor tudatosul bennem, hogy mit zúdítottam rá most hirtelen. De szerencsére a pincér gyerek nem késlekedik és gyorsan mellettem terel, hogy kihozza a vodkámat. Közben történik egy telefonszámcsere is.
- Valamit adni kell az ingyenpiáért cserébe - vonom meg a vállam - De nem hiszem, hogy sikeresek lesznek a próbálkozásai - pillantok a pincérsrác felé. Mondanám, hogy nem az esetem, de ez azért nem teljesen igaz. Nem az a tipikus adonisz, de pincérsrácok körében egész helyes. Most azonban azt hiszem még David Beckhamnek is képes lennék nemet mondani.
- Hm, remek . De remélem ezzel nem okozok gondot. Viszont követelem, hogy mondd le az esti látogatóidat - vigyorodok el és a poharamból kortyolok egyet, miközben a szememet le nem veszem róla. A kezem már önmagától nyúl utána, hogy visszahúzzma ide magam mellé, de aztán amikor tudatosul az agyamban, hogy mit csinálok gyorsan visszaejtem a helyére. Kicsit félve várom a válaszát, hogy akkor most hogyan áll pontosan magánéletileg. Nem értem, hogy miért amikor régebben minden feszengés nélkül tudtam vele ilyenekről beszélni... Egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el a számat, amit aztán gyorsan megpróbálok egy újabb korty vodkával leplezni. Azt hiszem lassan kezd a fejembe szállni a kis itóka.
- Nem, nincs , dehogy - rázom a fejem és válaszolok talán egy kicsit gyorsabban a kelleténél- Arra - mutatok a terem másik végébe, ahol már mások is ropják a táncot - Ó, hogyne - gyorsan felállok aminek következtében kicsit megszédülök a fejembe tóduló alkoholtól és vértől , így kénytelen vagyok Maddoxba kapaszkodni, hogy visszanyerjem egyensúlyomat - Bocsi .. - kérek elnézést és elindulok a táncoló tömeg irányába, magammal húzva Maddoxot is.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maddox Rays
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Vas. Márc. 11, 2012 3:22 am

Polina


- Nem akarok én lenni a Pókember. Nagyon jól tudod, hogy utáltam a filmet, és a képregényt is. - kacsintottam rá, holott tudtam, hogy ő imádta ezeket, sőt valamikor bármit képes volt megtenni egy eredeti Batman képregényért, és én előszeretettel szereztem be ilyeneket neki. - Azt hiszem, van rólad egy régi képem, amin macskanő vagy. Huu... - tettem úgy, mint akinek megégett a keze. Azt a képet örökre megtartom, ugyanis az olyan szinten dögös volt, hogy még a "zavaros" pasikban is megmozdult valami.
Érdeklődve pillantott rám, amikor felálltam, és megöleltem. Az arcát a mellkasomba fúrta, én pedig jó mélyen beszívtam émelyítő parfümjének az illatát. A kezemmel megsimogattam drágakő fényű haját. Annyira gyönyörű... Nem is értem, hogy hogyan voltam képes pont Őt itt hagyni.
- Akkor rendben. - simítottam végig még egyszer puha haján, miközben Polli lehadart egy tucatnyi dolgot, és én pedig mereven figyeltem, majd a végén leguggoltam, és ismét végigsimítottam az arcán. - Én is szeretlek. És te is neked. Máig sem értem, hogy hogyan voltam képes itt hagyni téged. - néztem a szemébe, miközben a kezem még mindig az arcán pihent, amit apró szeplők borítottak, de a kék szempár szinte kivilágított közöttük. Aztán zavartan rám mosolygott, és megjelent a pincér fiú, akivel telefontszámot cseréltek, amit én összehúzott szemmel néztem. Még ellátom ennek a srácnak a baját... Kérje el a tudja kiknek a számát, ne pont Polina-nak, főleg ha Én vagyok vele.
- Pff... - fontam össze mellkasom előtt a kezemet, és szánalomra méltóan néztem a pincér srác után. - Ajánlom is. - sziszegtem a fogamon keresztül, majd ismét Polli felé fordulva glóriát rajzoltam a fejem fölé, és halkan elnevettem magamat. De Polina csak néz. Csak engem, és tényleg elhiszem, hogy annak a pincér srácnak esélye sincsen nála.
- Öhm... azt hiszem, az hosszú idő, és sok pénz lenne, a telefonszámla miatt, így csak bezárom az ajtót. Te gondot okozni? Drága Polli-m, te sok mindent okozol nekem, csak gondot nem. - kacsintottam rá merészem, majd felálltam, és a szemem sarkából mintha mozgást láttam volna, de mire újra megfordultam, csak Polina iszogatta békésen az italát. És a válaszom hallatán mintha sóhajtott volna, de nem tudtam biztosra venni. Kíváncsian néztem rá.
- Értem. - bólintok hatalmas és letörölhetetlen vigyorral az arcomon. Arra nézek, amerre Polli mutat, és több táncoló is van ott, csak nem mindegyik profi. Hirtelen belém kapaszkodik, biztos vagyok abban, hogy megszédült.
- Semmi baj. - mosolygok rá, mire ő a tömeg felé kezdett el húzni, majd megálltunk valahol a táncparkett szélén, és mindketten belekezdtünk a táncba. A zenét hallottam, Polina-t láttam, így nálam teljes volt a kép-hang szakadás. De élveztem minden percét. Közelebb húztam magamhoz, és szenvedélyes csókot nyomtam az ajkaira, amik az egész este alatt úgy vonzották a tekintetemet magukhoz. És elpörgettem a csók után, majd ismét vissza magamhoz, miközben önfeledten nevettem...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Darren Wesley
Tánc szak
Tánc szak


Age : 24
Hozzászólások száma : 3

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Vas. Márc. 11, 2012 8:30 am



To: Vany

A kiszemeltem hosszú, formás lábakon táncolt, melyeket fekete, szűk nadrágba és magassarkúba bújtatott. Haja göndör fürtökben omlott vállára és dekoltázsára, mely hála a kivágott fekete toppnak igazán feltűnő volt. Ahogyan láttam mások is rányomultak, de Ő könnyűszerrel lekoptatta mindnyájukat. Ez igazán kedvemre való volt, tekintve, hogy az én közeledésemet nem utasította el, sőt! Hozzám simult és a zene ütemére számomra roppant csábosan táncolt. Kezeimet úgy tartottam, hogy irányítani tudjam csípőjét, de ne tapizzam le.
Ez az este eszembe juttatta az első klubba menetelemet. Emlékszem, elámultam a sok táncos láttán és mámorban úszva táncoltam végig az egész éjszakát nem is törődve vele, hogy lábam már sajgott és a hely is fokozatosan ürült ki. Zárásig maradtunk, majd otthon kaptam a fejemre amiért addig maradtam és nem vettem fel a telefonomat, de megérte, életem egyik legjobb estéjét tudhattam magam mögött. Ez persze már több éve volt, mára már rutinos partyfész vagyok. A dj a mikrofonba beszélt, mire más zene kezdett üvölteni a hangszórókból és a helység közepén két csapat állt egymással szemben; az egyik már meg is kezdte saját koreográfiájának bemutatását. Jók voltak, azt meg kell hagyni... Kihasználva az alkalmat, hogy az emberek odasereglenek megszólítottam a lányt.
-Darren vagyok.- Mutatkoztam be.
-Nem lenne kedved meginni velem egy italt?- Kérdeztem rá és végig futtattam tekintetemet elképesztően kecses vonalain. Beleillett volna egy fitness reklámba, vagy akár a kifutón is el tudtam volna képzelni, egy klubban pedig olyan látványt nyújtott, melyet senkinek sem lenne szabad. Egyszerűen akartam, csak magamnak akartam. Arca kislányos vonásokkal volt tarkítva, mégis sütött róla az érettség. Ajkai teltek voltak és kívánatosak, olyan amire nem lehet úgy ránézni, hogy az ember ne nyalja meg ajkait. Muszáj volt néha elfordítanom róla tekintetemet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Polina Kuznetsov
Tánc szak
Tánc szak


Age : 23
Hozzászólások száma : 26

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Csüt. Márc. 15, 2012 2:36 am

MADDOX *-*





words: x | outfit :here |notes : hmm <3

- Ó, emlékszem még - sóhajtok fel csalódottan, mert tényleg igaza van. Bár sosem értettem, hogy egy fiú, hogy képes nem szeretni a pókembert. Minden ellenkező nemű ember oda volt az ilyen képregényekért, amikor még kisgyerekekek voltunk. De Maddox soha. Mondjuk nem érdekelt ez annyira, viszont azt nem bírtam ki, hogy ne szóljak be párszor érte - Úristen - fogom a fejem vigyorogva - Azt a képet el kéne égetni.
Teljes mértékben belesimulok az ölelésébe. Biztos vagyok benne, hogy most egy ideig mindenhol az ő illatát fogom érezni. A hajamon, a ruháimon, mindenütt. De nem bánom. Jóleső melegség jár át, amikor megsimítja az arcom és közli, hogy neki is hiányoztam és szeret. Legszívesebben ismét a nyakába ugronék, de tűrtőztetem magam és maradok a helyemen. Helyette megadom a számomat a pincér fiúnak, aki valószínűleg két percen belül eldicsekedik vele mindenkinek. De így legalább szeretnek az itteni emberek. Annál rosszabb nincs amikor olyan helyen dolgozol, ahol mindenki utál. Elég ha a suliban van egy rakatnyi ellenségem.
- Maddox Rays, te semmit sem változtál - nevetek fel jóízűen és a fejemet rázom - Még mindig ugyanolyan nőcsábász vagy mint régen.
Inkább iszok még az italomból. Még szerencse, hogy holnap már nincs iskola így nem kell attól tartanom, hogy másnaposan kel l, hogy megjelenjek az órákon. Azt már biztosan nem néznék jó szemmel, még akkor sem ha én vagyok Polina Kuznetsov, az ígéretes tehetség. Erre mindig is ügyelnem kell, hogy ne essen csorba a hírnevemen. Az nem tenne jót a jövőbeli karrieremnek, amit olyn nagy gonddal építgetek már évek óta.
- Akkor irány a parkett - lelkesen elvigyorodik és elindulok a többi táncoló ember felé, miközben azon munkálkodok, hogy ne essek el a saját lábamban. A vodka gyilkos egy fegyver az agyak ellen. De egyszerűen nem lehet nem imádni. Nem értem azokat az embereket akik nem szeretik. Jó, mondjuk tudom, hogy tökéletesen orosz ital, talán a véremben van, hogy szeressem és bírjam. A zenét már kicsit úgy hallom, mintha be lenne dugulva a fülem. Mint amikor repülővel utazol és ahogy egyre magasabbra jutsz, a légnyomás miatt mindent tompábban hallasz. Olyan mintha a dolgok egybefolynának. Elméletileg ha drogozol az is ilyen. Én ezt még nem tudom, sok mindent kipróbáltam de az ilyen keményebb partidrogokat még nem. De ugye ami késik, nem múlik.
A táncolok szélén megállok és már magától indul be a csípőm a zene ritmusára. Vigyorogva hívom magamhoz közelebb Maddoxot, a mutatóujjammal. De végül ő húz magához közelebb , amit természetesen hagyok. Még fel sem fogom a csókot, amikor már elpörget magától.
- Nehogy azt hidd, hogy ennyivel elintézhetsz - mondom neki, remélve, hogy hallja a zenétől, amikor ismét csak centikre vagyok tőle. A karjaimat a nyaka köré fonom és finoman beleharapok az ajkaiba, aztán nevetve fordítok neki hátat , hogy tökéletes csípőmozgással lejjebb csússzak, majd egy hirtelen mozdulattal ismét felálljak. Úgy érzem magam mint egy kisgyerek a vidámparkban, biztos a vodkának és Maddox részegítő csókjának köszönhetően. Újból felé fordulok, aztán még mindig nevetve táncolok hátrébb , nem figyelve, hogy nekimegyek-e valakinek. Csak akkor kapcsolok, amikor valaki hirtelen maga felé forgat, a csuklómnál fogva. Szembetalálom magam egy ismeretlen, elképesztően piától bűzlő hapsival. A mozgása egyáltalán sem követi a zene ritmusát és inkább valami párosodáskor használatos csípőlökésekhez hasonlít amit csinál. Nem tehetek róla, de elkap a röhögőgörcs ahogy ott " táncol " nekem. Megfordulok , hogy visszatérhessek Maddoxhoz de amikor már csak pár lépés választ el tőle, az előbbi koma visszaránt. Felszisszenek, mert érzem, hogy a vállam egy hatalmasat rándult.
- Takarodj már - nyögök fel és megpróbálom ellökni magamtól. Istenem, de utálom amikor ilyen szar alakok belerondítanak az estémbe.


[/quote]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Doyle
Zene szak
Zene szak


Age : 24
Hozzászólások száma : 10

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Vas. Márc. 18, 2012 4:50 am

Samanta

A szobámban henyélek a gép előtt, egy sör és egy cigi társaságában, és élvezem az életet. Mondjuk nekem minden napom ilyen, felkelek 11- kor akkor is, hogyha suli van, és az utolsó három óráról ellógók. Most komolyan, kit érdekel a suli? Zenész akarok lenni, nem pedig matematikus. De hát ezt nem tudják megérteni. Már a negyedik szál cigimet szívom ebben az eltelt 15 percben, és a második sörömet iszogatom. Igaz, hogy cigizni nem igen szabadna a szobában, mert anyám kinyír, de hát arra van az ablak, hogy nyugodtan ki lehessen szellőztetni. Kinyitom az ablakot, ráülök a párkányra, és ez után fél perccel toppan be anyám a szobába. Éppen, hogy el tudtam oltani a cigit, és eldobhattam magamtól.
-Már megint cigiztél?! –néz rám fenyegetően anyám, majd felhúzott szemöldökkel meredek rá. Kimászok az ablakból, becsukom, majd szúrós tekintettel nézek rá.
-Tulajdonképpen nem, mert az ablakból kihajoltam, és részben az már kint van a kertben. –felelem, majd leülök a székbe, jobb kezemmel megragadom az egeret, a ballal pedig a számhoz emelem a finom, hideg sörömet, amibe habozás nélkül belekortyolok.
-Jó lenne, hogyha nem vesztegetnéd el ezzel az idődet, és kimennél a kertbe, vagy elmennél valamerre sétálni vagy biciklizni. –mondja, majd megáll mellettem, kiveszi a kezemből a dobozt és kidobja a szemétbe.
-Még ittam belőle! És amúgy is, azt csinálok amit akarok, mert már igazából nagy korú vagyok, csak nincs pénzem, hogy vegyek magamnak egy házat, ezért itt kell dekkolnom veletek…- mondom, majd elmélyedve nézek a képernyőre, de érzem, ahogy anyám keze erősen a fejemhez csapódik.
-Te így velem nem beszélhetsz! –mondja ordítva, amire felpattanok a székből, lángoló tekintettel rámeredek, és visszafeleselek.
-Különben mi lesz? Szobafogságot kapok? Szerinted nem szöknék ki? És már amúgy se vagyok gyerek. –mondom, és erre nem tud mit válaszolni, mert tudja, hogy képes vagyok erre. Inkább csak némán áll velem szembe, majd elsétálok mellette, és lerohanok a konyhába. Kikapok onnan egy sört, egy újabb doboz cigivel bővítem a zsebemet, felkapom a cipőmet, és kilépek a házból, erősen becsapva magam mögött az ajtót, hogy tudja, elmentem. Rögtön meggyújtok egy szálat, és elindulok a Mansionba, mert most a haverokkal kell lennem. Végig az utcákon, és meg is állok annak az ajtaja előtt. Kitárom magam mögött, kidobom a sörösüveget, a cigit eldobom magamtól, majd megrohamozom a bárpultot. Leülök az egyik székre, majd odaszólok a pincérnek.
-Hé, Jack, egy felest kérek, meg egy korsó sört. –mondom, amire csak bólint, és eltűnik az ajtó mögött. Közben én ismét egy szál cigivel a számba nézek rá, ahogy hozza ki a rendelésemet. Felkapom a kis poharat, biccentek a srácnak, majd gyorsan lehúzom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maddox Rays
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Szer. Márc. 21, 2012 5:44 am

Polina


Polina csalódott sóhaja ismét megmosolyogtat. Persze ő mindig leosztott, hogy nem követtem a trendet, ami a gyermekkorunkban a Pókember, és a többi képregény istenítése volt. De többen is beszóltak emiatt, viszont sosem zavart, hogy más vagyok, mint a többiek.
- A francokat! Nekem az a vagyonom! Sohaaa! - kiáltottam el magam, és az asztalra csaptam a kezemmel. Polina belesimult az ölelésembe, és nem is tudtam, hogy most hogyan áll társadalmilag. Kitudja, hogy pár óra múlva az fog terjengeni, hogy én vagyok a férje, vagy esetleg valami rokona... Igen, Maddox, szerintem is üldözési mániád van.
- Micsoda? - horkantam fel, ő pedig egy jó ízűt nevetett rajtam, de igaza volt. Nőcsábász voltam, viszont csak Polina kellett nekem, és senki más a világon. Sőt, ő jelentette számomra a világot. - Egyetértek. De jelenleg csak rád vadászom. - kacsintottam rá, miközben ő ivott. Az én italom már régen elfogyott, de most nem voltam túl szomjas, így inkább csak nyugton maradtam. Nekem holnap nincsen munka, szabadságon vagyok, így akármeddig itt maradhatok Polina-val, és reggel sem kell elrohannom, ha ott alszik nálam. Már pedig ott fog. ( Twisted Evil )
Majd felállunk, és elindulunk a parkett felé, ahol aztán ugye én az észlény megcsókoltam Pollit, aki kicsit be volt csípve, de úgy érzem, hogy józan állapotában is visszacsókolt volna. A csípője beindul a táncra, és remélem, hogy a nyál a számon nem folyik ki, mert a körülöttem lévők elég gázol festenek, hogy csorog ki a szájukból a nyál... De még az ilyen szerencsétlen állapotban lévőknek is behúznék, hogy pont Őrá csorgatják a nyálukat.
Valamit mondott nekem, de a hangos zenétől nem hallottam, és hát messze is volt tőlem.
- Micsoda? - kérdeztem vissza, mikor újra visszatáncolt a karjaim közé, és játékosan az ajkamba harapott. Mikor újra elment, utána akartam nyúlni, de egy undorító része pasi mér elkapta, és maga felé fordította. Furcsa mozgást csinál a férfi, mint gyermeket akarna nemzeni, és én rögtön elindulok feléjük. Az emberek balhét szimatolva hagyják abba a táncot. Polli csak nevet rajta, és felém indul, amikor a részeg férfi elkapja a vállát, ami hatalmasat reccsen.
Egy gyors lépéssel a férfi előtt termek, és Polina meg közé állok.
- Nem hallottad, hogy mit mondott? - sziszegtem a férfinak, aki hangosan kiröhögött, és nyomdafestéket nem tűrő szöveget mondott nekem. Hát, igen, pont erre vártam. Meglendítettem a kezemet, és egy hatalmasat behúztam neki, majd megcéloztam a térdemmel a férfiasságát, és ő összecsuklott.
Megvontam a vállamat, majd unottan néztem körbe.
- Nincsen itt semmi látnivaló. - legyintettem körbe, majd egy jó kisfiús vigyorral elkaptam Polina derekát, és magamhoz húztam. - Jól vagy? Nem fáj a vállad?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Samanta Michelle
Tánc szak
Tánc szak


Age : 22
Hozzászólások száma : 12
Tartózkodási hely : New York City

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Szer. Márc. 21, 2012 8:34 am


Adam

Csak ültem a szobámban, a notebookom búgását hallgatva, és unatkoztam. Igaz a Facebook chat tömve volt, mégsem írt rám senki... Végül fogtam magam és elkezdtem a ruhásszekrényemben kutakodni. Végül is Szombat este van, elmegyek Mansion-ban bulizni, gondoltam magamban.
Két ruha közt vaciláltam, mintha olyan fontos lenne, hogy hogy nézek ki...

- Hova hova ilyenkor, kislány? - kérdezte anya amikor leértem a lépcsőn.
- Ő.. csak a Mansion-ba megyek. Keyla is ott lesz. - villantottam egy zavart mosolyt. Néha jól jön, ha van egy olyan barátnőd akivel már vagy fél éve nem találkoztál, de a szüleidet meg tudod nyugtatni, hogy vele mész..És akkor semmi gond sincs a kimenővel.
- Jó, de 11- re otthon legyél ám. - mutogatott anya feltett mutatóujjal. Nem tudják felfogni, hogy már nem vagyok az a kis Samanta aki 17 éve voltam. Már nagy vagyok, igaz még egy év amíg igazán nagy korú leszek, de akkor is..Nem vagyok pólyás baba, hogy ne tudnák magamra vigyázni. Így dühöngtem magamban, miközben a taxi begördült a rezidenciánk elé. Kitipegtem a magos sarkúmban, amit szívből gyűlölök, de ilyenkor muszáj elviselni.
- Mansionhoz legyen szíves. - mondtam, miközben becsaptam az autó ajtaját.
- Szórakozunk, szórakozunk? Ezek a mai fiatalok... - mondta a sofőr, nekem vagy magának? Nem tudom. Az út elég gyorsan el telt, de ha a taxis rádiója nem recsegett volna, talán egy picivel kellemesebb lett volna az utazás.. Igen nekem mostanában mindennel bajom van.
- Itt is lennénk. - mondta a taxis miközben megállt.
- Tessék. - nyújtottam át a pénzt.
- Viszlát! Jó szórakozást!
- Meglesz. - mosolyogtam egyet a sofőrre.

Ahogy beléptem, ismerős zene ütötte meg a fülemet. A sulinkból péntek esténként néhány fiú játszik, a bárban. Elég jól játszanak.
- Szia!- köszöntem oda a pultos srácnak. - Egy koktélt kérek.
- Milyet? - nézett fel a pultról.
- Rád bízom. - kacsintottam rá. Körül néztem. Egy csomó ismerős arcot véltem felfedezni. Az egyik asztalnál Vanessa, Kate és Alex nevettek valamin. Oda intettem nekik.
- Itt is van, tessék. - nyújtotta felém a kék és zöld színben pompázó italt. Ekkor a mellettem ülő srác rendelt valamit. Ismerős volt, azt hiszem a Pink Elephantban láttam, vagy nem a suliban. Á nem tudom, de az a lényeg, hogy ismerős.
- Hello!- köszöntem neki.- Nagyon ismerős vagy, találkoztunk már valahol?


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Polina Kuznetsov
Tánc szak
Tánc szak


Age : 23
Hozzászólások száma : 26

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Csüt. Márc. 22, 2012 8:09 am

MADDOX *-*




words: x | outfit :here |notes : hmm <3


- A vagyonod ? - kérdekezek vissza hitetlenkedve, de még mindig rázkódok a röhögéstől, ahogy felrémlik előttem az a bizonyos kép. Nem érdekel különösebben, hogy ki lát és mit gondol arról, hogy ennyire közel engedem magamhoz Maddoxot. Bár amikor a válla fölött ki tudok lesni, akkor pont összeakad a szemem a munkáltatómmal, aki rosszallóan csóválja a fejét. Csak egy angyali mosolyt küldök felé. Tudom, hogy attól tart, hogy ha ez itt komoly dolog, Maddox-szal és velem akkor könnyen előfordulhat, hogy egy időre befejezem pályafutásom. Hiszen melyik férfi tudná hosszú távon elviselni, hogy a barátnője falatnyi ruhadarabokban riszálja magát más férfiak előtt, akik nyálcsorgatva figyelik és még fizetnek is érte, ha megérinthetik bizonyos testrészeit.
- Ne is merészeld tagadni, hogy nem így van - emelem fel a mutatóujjam figyelmeztetésképp és próbálok komoly arcot vágni, de aztán a mosoly újfent kiül az arcomra és iszok a vodkámból - Tudod, hogy számodra már teljesen meg vagyok szelídítve - rajzolok glóriát a fejem fölé és szépen pislogok mellé, hogy tökéletes legyen az összhatás.
Nem sokkal később már a táncparketten találom magam, ahol nem csak én vagyok részeg állapotban. Legalább is ahgy elnézem, a dülöngélő embereket ezt állapítom meg. Szerencse, hogy én még hót részegen is remekül érzem a ritmust és fantasztikusan tudom riszálni a csípőmet. A csókja nagyon jól esik és jobban örültem volna neki, ha nem pörgetett volna el magától olyan gyorsan. Akkor talán lett volna időm tovább fűzni az egészet. Így azonban egy ismeretlen csávónál találom magam, aki bűzlik az alkoholtól és nagyon-nagyon rossz mozgáskoordinációval rendelkezik. Menekülnék is tőle elfele, de visszaránt aminek következtében a vállam szinte kiugrik a helyéből. Összeszorítom a fogam, hogy ne üvöltsek fel a nyilaló fájdalomtól és legszívesebben kiherélném a pasit, majd aztán még jobban megkínoznám. A nevetést abbahagyom, mivel már rohadtul nem vicces a dolog, még úgy se, hogy teli vagyok nyomva vodkával. Hála az égnek, Maddox felcsap testőrnek és helyettem is elintézi a zaklatómat.
- Őszintén szólva, de fáj - megpróbálom lassan mozgatni a vállamat, körözni vele egy picit de nem száz százalékos. Remélem, hogy a táncban nem lesz semmi gond vele, mivel nagyon nem jönne jól - Nem mehetnénk kijjebb ? - pillantok fel kérlelőn Maddoxra és az ép kezemet az övéébe csúsztatom, majd elindulok a kijárat felé.
- Polina, Polina ! - az ismerős hangra megtorpanok és a hang irányába fordulok. Marcus jön felém aggódó tekintettel. Biztos vagyok benne, hogy ő is látta az egész jelenetet. Pedig nem akartam nagy dobra verni. - Jól vagy ? Ne hívjak orvost ? Haza vigyelek ? A biztonságiak már elintézték a fószert. Hülye bunkó .
Elmosolyodok a hiperaktív barátom láttán és valami kellemes melegség jár át, hogy azért vannak mégis olyanok akik tényleg aggódnak ha látják, hogy valami nem okés velem.
- Köszönöm Marcus, de azt hiszem van egy jó orvosom és a hazavitelemről is gondoskodik - pillantok mosolyogva Maddoxra aztán újból visszanézek Marcusra - Szóval inkább menj vissza és szórakozz, de a hétvégi filmezést nem felejtettem el !
- Oké-oké ... Nektek meg további jó ... estét -
Majdnem elnevetem magam, ahogy szúrós szemmel végigméri Maddoxot és rám villantja azt a bizonyos " erről még beszélnünk kell " pillantását és elsétál, mi pedig lassan, de biztosan kiérünk a levegőre Maddoxszal. Ahogy kilépünk egy mélyet szippantok a friss levegőből.
- Mozgalmas éjszaka .. mi ? - nevetek rá - Irány haza ... Mit szólsz ? .
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maddox Rays
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Pént. Ápr. 13, 2012 4:32 am

Polina :DD


- Igen, azt soha, semmilyen körülmény között nem adnám oda senkinek. Csakis az enyém. - vigyorogtam gonoszul, talán még egy kicsit gyerekesen is, de mivel Polli-val voltam, ezért nem aggódtam, hogy ki néz bolondnak. Ilyenkor csak ő számított nekem. A vállam felett hátranézett, de nem láttam, hogy mit néz annyira. Ha megint az a pincér fiú lesz, igazán megfogja bánni, hogy megszületett, és szemet vetett Polina-ra.
- Jó nem tagadom... De akkor is! - csillant fel a szemem, és nevettem. Az oké, hogy nőcsábász voltam, és ritkán ( igen, egy barom vagyok ) Polina-t kértem meg, hogy segítsen valakit felcsípni, akit aztán egy hét múlva dobtam, mert mindig rájöttem, hogy nekem Polli kell. Igen emberek, többször is megvilágosodtam. Komoly arcot akart vágni, de szegény drágámnak nem ment. - Tudnom kellene? - húzogattam meg a szemöldökömet, és "lekaptam" a fejére rajzolt glóriát, majd úgy tettem, mint aki összemorzsolja, és végül jó messzire elhajítottam.
Majd helo táncparkett, viszlát remek csók, és táncoló vörös hajfürtök. Igen, csak ő képes teljesen összezavarni, aminek nem annyira örülök, de szerencsére megtanultam, hogy ne makogjak mellette, és elég hamar sikerült. Ügyes Maddox. Mellesleg akkora egy hülye vagyok, hogy elpörgetem magamtól, de hát kissé mazochista hajlamaim vannak. Mikor megjelent az a részeg állat, és szerintem Polina vállát kiszedte a helyéből, nem bírtam ki, és behúztam egyet neki. Jólesett, igazán. Polina arca kissé kínzott, a pasi kétszer annyira.
- Sajnálom, hogy nem vertem be neki nagyobbat. Így csak a sürgősségire mehet. - vigyorogtam, majd aggódóan öleltem át. - De. - bólintok, és megszorítom puha kezét. Boldog vagyok, bár némi bűntudat van bennem, hogy pont akkor vagyok ilyen boldog állapotban, amikor neki fáj valamilye...
Ekkor furcsa, beazonosíthatatlan hangot hallok, és Polina megfordul. Sajnálattal jelenthetem ki, de amikor megláttam az illetőt, röhögnöm kellett, így elfordultam. Hallgattam, amit beszélnek, majd visszamosolyogtam Polli-ra, és még jobban magamhoz húztam. Ha nem tudnám, hogy az illető pasi, akkor ezt igazi csajos beszélgetésnek vettem volna, de így nem tudom. Majd elindultunk a kijárat felé, ahol a friss levegőtől még meg is szédültem.
- Cuki a kis... barátnőd? - néztem rá komolyan, majd nevetnem kellett. - Igen. De ennél mozgalmasabb is lehet. Mit szólok? Átjössz, vagy én menjek? - röhögtem, majd magamhoz húztam, de csak a homlokára nyomtam egy gyors puszit.
- Gyere, itt a kocsim. - húztam magammal egy fekete, egyszerű Bugatti felé, majd kinyitottam neki az anyósülés felőli ajtót, mire ő beült, majd én is helyet foglaltam. - Mondtam, már, hogy gyönyörű vagy? - néztem rá, és tudtam, hogy ő kell nekem, aztán a gázra léptem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Poppy Beadfeld
Tánc szak
Tánc szak


Hozzászólások száma : 15

TémanyitásTéma: Manison   Szomb. Ápr. 21, 2012 6:50 am

Ez a post John Slayton-nak íródott sok szeretettel. A találkozás alkalmával Poppy ebben(katt) a ruhában látható.
Megjegyzés: remélem azért nem lett olyan rossz Rolling Eyes


Este van. Nap helyét már átvette a Hold, s most ő uralja az eget. Mellette díszelegnek parányi pontként csillogó csillagok, melyeket Poppy mindig is imádott nézegetni. Ez valahogy mindig megnyugtatta. Ha volt valami gondja-baja akkor csak kiült a teraszra és bámulta a sötétbe öltözött felhőket és a megszámlálhatatlan mennyiségű égitesteket. Szokatlan módon ma nem kívánt kint bámészkodni. Valami újat akart csinálni, kicsit kizökkenni a megszokott ritmusból. Bekopog apjához a dolgozó szobájába.
-Szia..elmehetek ma este?-
Apja kikerekedett szemekkel meredt rá. Kicsit már kellemetlenül is érezte magát a lány. Majd megnyugszik, mikor látja mosoly kacsint rá.
-Na végre! De vigyázz magadra..-
Poppy szemei felcsillannak, s bólint egyet válasz képp, majd elviharzik átöltözni. Ma este bulizni fog. Nem kell mindig szerény kis ártatlan, visszahozódó "pillangónak"(-mert egyik tanára így becézi) lennie. Ma végre levetkőzi gátlásait és a szende leányból egy igazi vadóc válik. Vagy legalábbis ez a terv. Ami megvalósul belőle, annyival kell érvényesülnie a Manison nevezetű szórakozóhelyen, mert időközben kitalálta, hogy oda fog ellátogatni.
Hosszas készülődés után végre alkalmasnak találja magát, hogy elinduljon. Telefonját előkapva hív a házuk elé egy taxit. Lesiet a lépcsőn.
-Elmentem!-
Jegyzi meg. Bár nem biztos, hogy bárki is meghallotta. Lépteit kopogó hang kíséri. Huncut mosoly teng arcán, végül elhagyja otthonát és a megérkezett sárga járműbe beül.
-Manison-hoz vigyen kérem.-
És már el is indultak. A kocsiban kicsit feszülten érzi magát. Reméli nem fog balul elsülni ez a kis kiruccanás. Nem igazán az ő világa ez..de egyszer ezt is el kell kezdeni, ahogy apja szokta mondani. Gyenge tíz perc és meg is áll az autó, mert megérkeztek. Odaadja a fizetséget, majd egyet bólintva kiszáll a taxiból. Fülét megüti a hangos zene. Nem éppen valami lírai szám megy, hanem party zene (?) vagy minek is hívják. Mély lélegzetet vesz, majd benyit. Fénycsóvák vakítják szinte el, s majdnem megsüketül a harsogó zenétől. Elég sokan vannak itt. Óvatosan illan el az emberek közt. Hátra néz, valahogy oly távolinak tűnik az ajtó, a biztonságot jelentő külvilág. Tovább kerülgeti a népet, míg végül neki megy valami keménynek. Felnéz. Jobban mondva egy srácnak.
-Bocsi-
Tisztában van azzal, hogy nem ülhet egész végig mint ahogy azt most eltervezte. Lehet egy kis alkoholra van szüksége? Bele kell még rázódni ebbe a bulizós dologba. Vagy csak egyszerűen élvezze a hullámzó tömeget, s vaduljon, úgy is teste robbanni tud az energiától, csak éppen még félénk egy picit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
John Slayton
Utcai táncos
Utcai táncos


Age : 24
Hozzászólások száma : 29
Tartózkodási hely : New York

TémanyitásTéma: Re: Mansion   Szomb. Ápr. 21, 2012 7:17 am

Ez a post pedig Poppynak íródott sok szeretettel Smile Üdvözöllek itt az oldalon és örülök, hogy én játszhatok veled először.

Egy este, úgy döntök, hogy bulizni kell mennem, tehát egy este el is indulok bulizni... Fogom magam és az asztalról a zsebembe helyezem a tárcámat, a telefonomat és a hitelkártyámat. Ezek után a karomra csatolom az órámat és felveszek egy feliratos pulcsit... Nem tudom melyiket, csak úgy kotorászok a szekrényben, aztán ráakadok egy régen használt fekete fehér feliratos cuccra, ami rég talán a kedvenc pulcsim volt, de már nem emlékszem. Gyorsan elő is kapom majd magamra húzva egy szál cigit helyezek a számra és már indulok is. A kijáratot elérve a gyújtó is előkerül, majd a cigi vége máris pirosan izzik, én pedig már csak egy pár lépésre vagyok a buszmegállótól.
Nemsoká el is érem, majd két perc múlva megérkezik a személyi szállító jármű, amin jegyet vásárolva megindulok az éjszakába hatalmas felhőkarcolók és végeláthatatlan villogó reklámtáblák tengerében... még mindig eltudok veszni ebben a látványban, hiszen nem mindenkinek van olyan szerencséje, hogy itt a tánc és buli fővárosában élhessen, és habár sok a melóm, attól függetlenül még élvezem az itteni életet főleg akkor amikor a lerakom a pincér cuccom és végre én lehetek a vendég valamelyik Club-ban.
Nemsoká azon veszem észre magam hogy a megálló ahol le kell szállnom a következő a listán, ezért fel is állok, majd jelzek egy nagy vörös gombbal az ajtó felett hogy itt én leszállok.
Lekerülve a buszról megindulok az egyik éjszakai Club felé, a Mansion felé, ami nem a kedvenceim egyike, de mégis csak jól beleillik az általam látogatott Clubbok tömegébe...
Na de mindegy, meg is érkezem, majd befizetve a belépőt a ruhatárhoz lépek, itt leadom a pulcsim és már csak egy szál fehér pólóban, meg egy farmer és sportcipőben élvezem az estémet. Meg is indulok a tömeggel befelé, amikor nekem csapódik egy csaj... őőőőő... már megint egy jó csajba futok bele, hihetetlen, mostanság a város legszebb lányai csak úgy a semmiből előkerülnek és valamilyen módon mindig beszélő viszonyba kerülök velük, vagy leöntenek, vagy belém jönnek, de olyan is volt, aki átesett rajtam, nem azért mert feküdtem, de a pulton táncolt én meg a pult mellett ültem és a letámasztott könyökemben megbotlott. Az is egy vicces sztori de most ez egy másik ezért ide koncentrálok.
- Egy ilyen elbűvölő lányra nem tudnék haragudni... John vagyok... avagy Johnny... mindenki így ismer... ha tippelnem kéne a Maryland-ra jársz. Eltaláltam? -
Szegény lányra hirtelen az információk tömkelegét zúdítom... de talán túléli valahogy és tud majd válaszolni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Mansion   Today at 12:29 am

Vissza az elejére Go down
 
Mansion
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Step up :: New York :: Szórakozóhelyek-
Ugrás: